Zemplén újra
Kihasználva, hogy a medve igazolhatóan az Alföldön tartózkodott, gyorsan visszamentünk a Zemplénbe fákat keresni
Két fa, amelyeket Laczkó Péter erdész úr jelzett előre a Nagy Almás réten induláskor biztosnak tűnt.
Ezekhez sorolom még az Oláh rét nagy tölgyfáját,
amelyről reméltem, hogy kocsánytalan tölgynek fog bizonyulni. Úgy is lett. Ennek a fának sajnos szinte a fele lehasadt,
de még így is 420 cm-t mértünk.
Mekkora lehetett egészben?
Az Oláh rét környéke dendromán paradicsomnak bizonyult, 269-es nyírfával,
420-as cseresznyefával.
Mindeddig csak befelé kukucskáltam a László tanya kerítése mellett járva, most egy kicsit bekukkantottam az objektum melletti erdőbe is. Megérte. Ez pl. egy 480körüli bükk.
Nagy örömömre találtam még egy duglászfenyő telepítést. Sajnos a legnagyobb fák is csak 295 és 294 cm-esek voltak, de ez mit sem von le az élmény értékéből.
A negyedik napon egy kis számvetést készítettem és annak érdekében, hogy ne lehessen azt mondani. hogy ilyen kevés fáért kár volt elutazni – felvattáztam a listát néhány égerrel.
