Nagykeresztúri Tánctér

Szombaton felkerekedtünk, hogy felkeressük a méltán híres Nagykeresztúri Táncteret.

Az 1989-ben megjelent Nógrád megye védett természeti értékei c. könyvben bukkantunk rá.

Mivel a rendelkezésre álló források ellentmondásosak voltak a pontos hely megjelölésében, ezért Mócsány László nagykeresztúri lokálpatriótát kértük meg, hogy mutassa meg nekünk a helyet.

A források szerint az országban több helyen is volt ilyen tánctér, amit a földesurak alakíttattak ki az erdőben mulatságok helyszínéül.

Kálnoky László : XIX. Henrik című műve szerint erre volt is valós igény.

“s a nép, a tél-túl potnát, csart, sugát,

pohontyot vesztő, nyögsanyarta nép

tallót subál, polyhót vet parlagon,

s ha pönty aszalva, surboly ha beért,

újpénz fejében vesterát lakik,

zengő pakád szavára jár hokornyást,

s dibározik Bonárdus innepén.”

Lelki szemeimmel már láttam is a zengő pakád szavára hokornyást járó környékbelieket, de Mócsány úr visszarángatott a valóságba. Szerinte ez a “tánctér” inkább az uraságok szórakozását szolgálta. Piknikezni és más effélék miatt jártak ki ide az erdőbe.

A könyv szerint 11 fa; 5 bükk és 6 kocsánytalan tölgy állta körül az egykori „táncteret”.

Ezek közül most 4 bükköt és 4 tölgyet láttunk. Az egyik tölgy éppen listás 402 cm-es.

A képek nem adják vissza igazából a hely hangulatát.