Fakeresés a Gödöllői – dombságban
Végre mozgásképes lett az autóm és egyáltalán gondolhattam arra, hogy elinduljak új fákat keresni.
A koronavírus járvány miatt csak közeli célpont jöhetett szóba, így Kiss Bence erdész úr tippjei alapján a Gödöllői-dombságba indultam el fákat keresni. A fák összetételét tekintve Írhattam volna azt is, hogy vackortúrát tettem. Sajnos a felkeresett 9 vadkörte egyike sem érte el a listás méretet, de ki mondja azt, hogy egy 2,5 méter törzskerületű körtefa nem tud nagyfa érzést nyújtani?
Itt van rögtön az első vackor; kerület 263 cm.
A túra egyik listás fája egy 530 cm-es kocsányos tölgy.
Útban a következő vackor felé kereszteztem a Csörsz árkot.
Innét jön,
és erre megy tovább.
Ez a stramm 256-os körtefa
egy szép réten áll.
A réten késői tavaszi hérics virít.
A szélén virágos kőrisek díszlenek.
Ámbár nem listás – a kerülete „csupán” 188 cm, de számomra ez a barkóca berkenye volt a nap csúcspontja.
A következő fa volt a talán a túra legtávolabbi fája.
de az út hozzá ilyen „felnyurgult” akár 10 méter magas (ilyenkor sajnálom, hogy nincsen magasságmérőm) galagonyák mellett visz az út,
és ilyen idilli helyekbe lehet botlani.
A vadkörték közül ez a körtefa viszi el a pálmát.
Ugyan a kerülete „csak” 290 cm-es (2015-ben is ugyanennyit mértem), de magasságát tekintve a cserkeszőlői vackor és Teket Attila körtefája mellett, pályázhat dobogós, magassági helyezésre. Érdekesség, hogy tőle kb. 20 méterre egy sokkal karcsúbb, de hasonló magasságú körtefa nyújtózik az ég felé.
A nagy körtefa közelében gyöngyvirágos tölgyes terül el.
Itt a tavasz, a rovarvilágban is tombolnak a hormonok.
Itt a téma kifogott a fényképezőgépen és a fotóson is, de talán Győzőn nem sikerül kifognia.
