Fák a hazaúton
A Zemplénből visszafelé megálltunk Sajóörösön, mert úgy emlékeztem, hogy a kis kastély parkjában is volt egy nagy fa, amihez annak idején 2013-ban nem mertem bemászni. Most már sajnos csak a csonkja maradt, de Szabó Gábor polgármester úrtól kaptam egy jó tanácsot, hogy nézzek ki a településtől déli irányban levő legelőre, amin a tulajdonosa autentikus, legeltető gazdálkodást folytat.
Ott találtam egy 672 cm-es fűzfát
és egy 602 cm-es fekete nyárfát.
Ezután Tiszaújvárosnál próbáltam megközelíteni a Tisza partot és útközben egy csodaszép szilfára bukkantam. Igaz nem dendromániás, mert többtörzsű, de a tzarborra felfér.
Sikerült összebarátkoznom Somogyi Elek gátőr úrral, akinek egy 712 cm-es fehér nyár tippet köszönhetek.
Véletlenül rábukkantam Győző fehér nyárfájára a híd mellett. Nagy szerencse, hogy a fehér nyár küszöbértéke 5 m lett, nagy kár lett volna, ha ez az utóbbi fa lemarad a dendrománia listájáról. Most 577 cm-esre mértem. (Győző fájáról itt a fényképem.)