Monthly Archives: október 2017

Az ember azt gondolná, hogy egy annyira megkutatott, feltárt parkban, mint a gödöllői kastélypark már nem lehet új listás fákat találni.

Egy kedves barátom az unokájával együtt talált egy japánakácot.

Elmentem felmérni a fát és mellé találtam egy 305 cm-esnek mért erdei fenyőt, amelyik úgy nőhetett bele a kategóriába a legutóbbi felmérés óta.

Sétáltam egy kicsit az Erzsébet parkban is.

Újra megmértem a 2013-ban talált, akkor 307 cm-es gyertyánt. Most 314 cm-t mértem.

Van a közelében egy egyértelműen alacsonyan elágazó, de érdekes, gyertyán is.

Jó tettes módjára, másnap visszamentem a kastélyparkba, ahol találtam egy 371 cm-es tövises lepényfát.

A Zemplénből visszafelé megálltunk Sajóörösön, mert úgy emlékeztem, hogy a kis kastély parkjában is volt egy nagy fa, amihez annak idején 2013-ban nem mertem bemászni. Most már sajnos csak a csonkja maradt, de Szabó Gábor polgármester úrtól kaptam egy jó tanácsot, hogy nézzek ki a településtől déli irányban levő legelőre, amin a tulajdonosa autentikus, legeltető gazdálkodást folytat.

Ott találtam egy 672 cm-es fűzfát

és egy 602 cm-es fekete nyárfát.

Ezután Tiszaújvárosnál próbáltam megközelíteni a Tisza partot és útközben egy csodaszép szilfára bukkantam. Igaz nem dendromániás, mert többtörzsű, de a tzarborra felfér.

Sikerült összebarátkoznom Somogyi Elek gátőr úrral, akinek egy 712 cm-es fehér nyár tippet köszönhetek.

Véletlenül rábukkantam Győző fehér nyárfájára a híd mellett. Nagy szerencse, hogy a fehér nyár küszöbértéke 5 m lett, nagy kár lett volna, ha ez az utóbbi fa lemarad a dendrománia listájáról. Most 577 cm-esre mértem. (Győző fájáról itt a fényképem.)

Alaposan felkészültünk a zempléni fakeresésre, de, hála istennek,  a szerencsével sem álltunk hadilábon.

Felsőgagyon pl. nem engedtek be bennünket a volt Huszár kúriába, de rögtön a kapujánál rábukkantunk egy csodálatos mezei juharfára. Igaz nem dendromániás, mert héttörzsű, de a tzarborra felfér.

Ugyancsak csupán a tzarborra fér fel az abaújvári temetőben található kislevelű hárs, mert az meg kéttörzsű.

Impozáns koronája van

de tagadhatatlan, hogy kéttörzsű

A többi fa viszont megüti a dendromániás mércét.

Makkoshotykán a Meczner kúria – jelenleg iskola – parkjában ugyan nem találtunk listás fát, de Géresi István tanár úr útmutatása alapján találtam egy 440 cm-es fehér eperfát az egyik portán.

Szemán Márk erdész urat kértem meg, hogy keresse meg a Bózsva közelében levő magas kőrist.

Meg is találta

és találtunk a közelében egy égert is.

A partról nézve alacsonyan –

a patakmeder felől nézve pedig magasan elágazó.

Valamiképpen ki ne felejtsem, hogy a 2014-ben 497 cm-esnek mért simai kocsányos tölgyet most 502 cm-esnek mértem.

Még egy örömhír Laczkó Péter erdész úr hívta fel a figyelmünket, hogy a füzérkajatai tölgy, amit 2014-ben valahol 475 cm-esre mértünk – kocsánytalan tölgy, így a maga 481 cm-ével listás lett.

A legütősebb spontán találat viszont egy körtefa. Ládbesenyőn autóztunk végig, amikor az egyik telek végében egy hatalmas körtefára lettem figyelmes. 380- cm-esnek bizonyult.

Sajnos elfelejtettem megkérdezni a fajtáját. de valami aprószemű, ellenben bőtermő fajta.

Amint már előzőleg is írtam, régóta tervezgettük, hogy ismét el kellene menni Zemplénbe.

Legutóbb 2014- ben jártunk ott (mint utólag láttam, nem 2015-ben). Azóta Kiss Balázs úrnak, hazánk egyik elismert berkenyefa szakértőjének, köszönhetően egy fantasztikus házi berkenyefa lelőhelyről szereztünk tudomást.

A berkenyefák – szelídgesztenyefákkal kísérve – a Csepegő dűlő környékén rejtőznek az erdőben.

(Megtaláltuk a listán fenn levő szelídgesztenyefát is. Mi most 546 cm-t mértünk.)

No de vissza a lényegre!!

Az első berkenyefa egy koros, romlott példány, főága elkorhadt, a megmaradt mellékágat 226 cm-esnek mértük.

A második fa viszont 348 cm-esnek bizonyult,

de az igazi szenzáció a 388 cm-es berkenyefa volt.

Találtunk még egy csúnya szelídgesztenyét

és egy ugyancsak csúnya almafát is.

Ugyancsak Kiss úr útmutatása alapján kerestünk fel egy kettéágazó házi berkenyét Sátoraljaújhely közelében. Egyik ága 220 a másik ága 210 cm-es, a közös törzs 324 cm-es.

Régóta tervezgettük már, hogy ismét el kellene menni Zemplénbe.

Legutóbb 2015- ben jártunk ott. Azóta új tudással gyarapodtunk és nekiindultunk, hogy azt a tudást kamatoztassuk.

21 kastélypark, kúria kert szerű célpontot tűztünk ki. Ebből csak egyetlen egyben, a Gagyvendégi Vendéghy kúria parkjában találtunk egy cserfát, igaz az rögtön 612 cm-es volt

és az utca túlsó oldalán bújt még meg egy 530 cm-es csertölgy.

Még ide lehet sorolni a tarcali Degenfeld kastély parkját is, ahol két ezüst juhart és egy 1 méter magasság körül  elágazó korai juhart találtunk.

Krasznokvajdán találtunk még egy korai juhart, de nem az eredetileg kinézett Szentirmay kastély, hanem a volt Scholz kúria, ma polgármesteri hivatal parkjában.

A címben a többes szám nem elírás, mert az év fája jelöltön kívül találtunk még egy bónusz eperfát is.

Nem bírtam a kíváncsiságommal és elautóztunk Imrehegyre, hogy megnézzük a nevezett fát.

Kalauzunk Szőke Menyhértné, a helyi könyvtáros volt, aki a fát nevezte az év fája versenyre.

Igazából közben megtaláltam a fát a Google Earth segítségével, így odataláltunk volna, de, mint később kiderült, nagyon jó volt, hogy velünk tartott.

Röviden, a fa brutális. Szerintem Magyarország legnagyobb eperfája. Az biztos, hogy a legnagyobb tömegű.

Közvetlenül a földfelszín felett egy 420 cm-es és egy 370 cm-es ágra kettéágazik. Együtt mérve 733 cm. A 420-at eléggé szigorúan mértem. Lehetne 450 cm is, attól függően, hogy egy ferde törzsű fán hol értelmezzük a 130 cm-es magasságot.

Miközben körüllelkendeztük a fát Szőkéné megemlítette, hogy Hasziló Istvánnéék telkén is van egy nagy eperfa, így  azt is belistáztam. 448 cm-t mértünk, ami nagynak számít, de külső megjelenésben meg sem közelíti a kéttörzsű eperfát.